Bevezetés: Mi az a végkielégítés és mikor jár?
A végkielégítés egy olyan egyszeri pénzbeli juttatás, amelyet a munkáltató fizet a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor. Nem minden esetben jár — a jogosultságot a Munka Törvénykönyve (Mt.) 77. §-a szabályozza, és számos feltételhez köti. A juttatás célja, hogy a munkavállaló ne maradjon teljesen jövedelem nélkül a munkahelye elvesztése után, és legyen ideje új állást találni.
Sokan hallottak már a végkielégítésről, de kevesen tudják pontosan, mikor jár, mennyi az összege, és hogyan kell kiszámolni. Ez az útmutató minden lényeges kérdésre választ ad a 2026-os szabályok alapján, a Munka Törvénykönyvére és a hatályos adójogszabályokra hivatkozva.
Ha gyorsan szeretnéd kiszámolni a neked járó összeget, használd a számológép.hu végkielégítés kalkulátorát — az alábbi útmutató elolvasása után pedig pontosan tudni fogod, hogy a kapott szám mit takar.
Mikor jár végkielégítés? — Jogosultsági feltételek 2026-ban
A végkielégítés nem automatikus. A törvény pontosan meghatározza, hogy mely esetekben van rá jogosultság. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb eseteket.
Munkáltatói felmondás esetén
A végkielégítés alapesetben akkor jár, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak. Ehhez azonban két feltételnek is teljesülnie kell:
- A felmondás oka nem a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása
- A felmondás oka nem a munkavállaló nem egészségi állapottal összefüggő ok
Ha ezek a feltételek fennállnak, a munkavállalónak végkielégítés jár, amennyiben a munkaviszonya a felmondás időpontjában legalább 3 éve fennállt. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató által kezdeményezett, úgynevezett rendes felmondás a leggyakoribb jogcíme a végkielégítésnek.
Mikor NEM jár végkielégítés?
A végkielégítés összege nem illeti meg a munkavállalót az alábbi esetekben:
- Munkavállalói felmondás — ha te magad mondasz fel, a törvény nem biztosít végkielégítést
- Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás — mindkét fél részéről, bármelyik napon
- Rendkívüli felmondás — ha a munkáltató a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése miatt mond fel (pl. igazolatlan távollét, titoktartási kötelezettség megszegése)
- Közös megegyezés — ebben az esetben a felek szabadon megállapodhatnak a végkielégítésről, de törvényi kötelezettség nincs
- Nyugdíjazás — ha a munkavállaló öregségi nyugdíjra való jogosultság miatt szünteti meg a munkaviszonyt, nem jár törvényes végkielégítés
Fontos figyelmeztetés: A közös megegyezésnél a felek bármiben megállapodhatnak — ha a munkáltató felmondás helyett közös megegyezést ajánl, érdemes szakemberrel (munkajogásszal) átnézetni a megállapodást, mert ezzel elveszítheted a törvényes végkielégítésre való jogosultságot. Mindig kérd ki jogász véleményét, mielőtt aláírsz egy közös megegyezéses dokumentumot!
Végkielégítés mértéke 2026 — mennyit kapsz a munkaviszony hossza alapján?
A végkielégítés összege a munkaviszonyban töltött időtől függ. A Munka Törvénykönyve egyértelmű táblázatot ad arra, hogy hány év munkaviszony után mennyi végkielégítés jár. Minél hosszabb ideig dolgoztál ugyanannál a munkáltatónál, annál magasabb összegre számíthatsz.
A Munka Törvénykönyve 77. §-a alapján a végkielégítés mértéke az alábbiak szerint alakul:
| Munkaviszony hossza | Végkielégítés mértéke (havi távolléti díj) |
|---|---|
| 3–5 év | 1 hónap |
| 5–10 év | 2 hónap |
| 10–15 év | 3 hónap |
| 15–20 év | 4 hónap |
| 20–25 év | 5 hónap |
| 25 év felett | 6 hónap |
Mit jelent a távolléti díj?
A végkielégítés számítása a távolléti díj alapján történik. A távolléti díj a Munka Törvénykönyve szerinti fogalom, amely magában foglalja:
- Az alapbért (a munkaszerződésben rögzített összeget)
- A rendszeres bérpótlékokat (pl. műszakpótlék, túlórapótlék)
- Az egyéb rendszeres juttatásokat
A távolléti díj tehát nem egyezik meg minden esetben a havi bruttó fizetéssel, de a legtöbb munkavállalónál gyakorlatilag azonos azzal.
Hogyan számolható ki a végkielégítés?
A végkielégítés kiszámítása egyszerű képlettel történik, amelyet bárki könnyedén alkalmazhat:
Végkielégítés összege = Távolléti díj × Ledolgozott évek alapján járó hónapok száma
Példa a számításra
Tegyük fel, hogy a havi távolléti díjad bruttó 500.000 Ft és 14 éve dolgozol ugyanannál a munkáltatónál:
- Ellenőrizd a táblázatot: 10–15 év között 3 havi távolléti díj jár
- Szorozd össze: 500.000 Ft × 3 = 1.500.000 Ft bruttó végkielégítés
A pontos számításhoz használd a számológép.hu végkielégítés kalkulátorát, amely másodpercek alatt kiszámolja a neked járó összeget a 2026-os szabályok alapján.
Végkielégítés adózása 2026-ban
A végkielégítés adózása 2026-ban is a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok szabályai szerint történik. A legfontosabb tudnivalók:
Személyi jövedelemadó (SZJA)
A végkielégítés a munkabérhez hasonlóan adózik. A kifizetés után 15% SZJA-t kell fizetni. A törvény ugyanakkor maximálja a végkielégítésként adómentesen vagy kedvezményesen adózható összeget, ezért a pontos számításhoz érdemes adószakértő segítségét kérni.
Társadalombiztosítási járulékok
A végkielégítés számításánál figyelembe kell venni a járulékokat is:
- Munkavállaló által fizetendő: TB-járulék (18,5%, amely magában foglalja a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot)
- Munkáltató által fizetendő: Szociális hozzájárulási adó (13%)
- Szakképzési hozzájárulás: 1,5%
Ezek a járulékok csökkentik a bruttó végkielégítésből kapott nettó összeget.
Konkrét példa: Bruttótól a nettóig
Számoljunk ki egy konkrét esetet a teljes kép érdekében:
Kiinduló adatok:
– Havi bruttó távolléti díj: 500.000 Ft
– Munkaviszony hossza: 14 év (3 havi végkielégítés)
– Bruttó végkielégítés: 1.500.000 Ft
Levonások:
– SZJA (15%): 225.000 Ft
– TB-járulék (18,5%): 277.500 Ft
– Nettó végkielégítés (becsült): 997.500 Ft
Megjegyzés: Ez egyszerűsített számítás. A pontos nettó összeg függ az adókedvezményektől (pl. családi adókedvezmény, négy vagy több gyermeket nevelők kedvezménye) és az egyéni körülményektől. A pontos összegért használd a számológép.hu végkielégítés kalkulátorát.
Számítási példák — konkrét esetek
1. példa: Rövid munkaviszony (4 év)
- Havi bruttó fizetés: 350.000 Ft
- Munkaviszony hossza: 4 év (1 havi végkielégítés)
- Bruttó végkielégítés: 350.000 Ft
- Becsült nettó: 232.750 Ft
Egy négy év után kapott végkielégítés egy havi fizetésnek felel meg. Ez az összeg segíthet áthidalni az álláskeresés első hónapját.
2. példa: Középhosszú munkaviszony (8 év)
- Havi bruttó fizetés: 450.000 Ft
- Munkaviszony hossza: 8 év (2 havi végkielégítés)
- Bruttó végkielégítés: 900.000 Ft
- Becsült nettó: 598.500 Ft
Nyolc év után már két havi fizetésnyi végkielégítés jár, ami komoly anyagi biztonságot nyújthat a váltás időszakában.
3. példa: Hosszú munkaviszony (22 év)
- Havi bruttó fizetés: 600.000 Ft
- Munkaviszony hossza: 22 év (5 havi végkielégítés)
- Bruttó végkielégítés: 3.000.000 Ft
- Becsült nettó: 1.995.000 Ft
Ez az összeg már jelentős anyagi tartalékot jelent, ami akár fél évig is fedezheti a megélhetési költségeket álláskeresés idején.
A pontos nettó összeg kalkulálásához használd a számológép.hu végkielégítés kalkulátorát, amely a 2026-os adószabályok alapján számol.
Végkielégítés vagy táppénz — mi a különbség?
Sokan összekeverik a végkielégítést a betegszabadsággal és a táppénzzel, pedig teljesen más juttatásokról van szó. Az alábbi összehasonlítás segít eligazodni:
| Juttatás | Mikor jár? | Ki fizeti? | Időtartam |
|---|---|---|---|
| Végkielégítés | Munkaviszony megszűnésekor | Munkáltató | Egyszeri összeg |
| Betegszabadság | Betegség esetén (első 15 munkanap) | Munkáltató | 15 munkanap évente |
| Táppénz | Betegszabadság lejárta után | Egészségbiztosítási alap | Határozatlan ideig |
A végkielégítés a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódik, nem a betegséghez. Ha táppénzen vagy és a munkáltatód felmond neked, mindkét jogcímen kaphatsz juttatást — a végkielégítést a munkáltatótól, a táppénzt az egészségbiztosítástól.
A betegszabadsággal és táppénzzel kapcsolatos részletes számításokhoz lásd a számológép.hu táppénz kalkulátorát.
Hogyan igényelhető a végkielégítés?
A végkielégítést nem kell külön igényelni, és nem kell hozzá külön kérelem. Ha a jogosultság feltételei fennállnak, a munkáltatónak köteles azt kifizetni a munkaviszony megszűnésekor, a munkabérrel együtt. A kifizetés a munkaviszony megszűnésének napján esedékes.
Gyakorlati tudnivalók:
– A végkielégítést a munkaviszony megszűnésének napján kell kifizetni
– A munkáltató a munkabérrel együtt, egyösszegben fizeti ki
– Ha a munkáltató nem fizeti ki, a követelés munkaügyi bíróság előtt érvényesíthető
– A követelés elévülési ideje: 3 év
GYIK — Gyakori kérdések a végkielégítésről
Jár végkielégítés közös megegyezés esetén?
Közös megegyezésnél a törvény nem ír elő végkielégítést, de a felek szabadon megállapodhatnak benne. Ha a munkáltató közös megegyezést ajánl, mindenképpen írásban rögzítsétek a feltételeket, beleértve az esetleges végkielégítés összegét is.
Jár végkielégítés nyugdíjba vonuláskor?
Nem. Öregségi nyugdíj miatti munkaviszony-megszüntetésnél nem jár törvényes végkielégítés. Ezt érdemes figyelembe venni a nyugdíjba vonulás időzítésekor.
Hogyan számolják a munkaviszony hosszát?
A munkaviszonyba az adott munkáltatónál folyamatosan töltött összes idő beleszámít. Ha megszakítás nélkül 10 évig dolgoztál ugyanott, akkor a 10–15 éves sávba tartozol, és 3 havi végkielégítés jár. A jogelődnél töltött idő is beszámít, például céges átalakulás vagy felvásárlás esetén.
Mi történik, ha a munkáltató nem fizeti ki a végkielégítést?
A munkavállaló bírósághoz fordulhat. A végkielégítés munkajogi igény, amelyet a munkaügyi bíróságon lehet érvényesíteni. Az elévülési idő 3 év, de érdemes minél hamarabb megtenni a szükséges lépéseket.
Kell végkielégítést fizetni határozott idejű szerződés lejártakor?
Határozott idejű szerződés esetén a szerződés lejártakor nem jár végkielégítés. Ha azonban a munkáltató idő előtt mondja fel a határozott idejű szerződést, bizonyos esetekben járhat végkielégítés.
Befolyásolja-e a végkielégítés összegét a részmunkaidő?
Nem. A végkielégítés összege a tényleges távolléti díjhoz igazodik, amely a részmunkaidős fizetésed alapján kerül meghatározásra. A számítási képlet és a munkaviszony hossza alapján járó hónapok száma ugyanaz.
Összevonható a végkielégítés a felmondási idővel?
Igen, de nem azonos fogalom. A munkáltató a felmondási idő alatti munkavégzés alól felmentheti a munkavállalót, és erre az időszakra továbbra is a távolléti díjat kell fizetnie. Ez az összeg nem azonos a végkielégítéssel — mindkét juttatásra jogosult lehetsz, ha a feltételek fennállnak.
Összegzés — mit érdemes megjegyezni?
A végkielégítés 2026-os szabályai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változtak, de érdemes tisztában lenni a pontos feltételekkel, mert akár több millió forintos összegről is szó lehet.
A legfontosabb tudnivalók röviden:
- Csak munkáltatói felmondás esetén jár (kivéve, ha a munkavállaló magatartása az ok)
- A munkaviszony hosszától függ az összeg (1–6 havi távolléti díj)
- A végkielégítés adózása 2026-ban 15% SZJA + 18,5% TB-járulék
- Közös megegyezésnél nincs törvényes kötelezettség — a felek megállapodásán múlik
- Ne írj alá közös megegyezést anélkül, hogy munkajogásszal nem konzultáltál
- Használd a számológép.hu végkielégítés kalkulátorát a pontos összeg kiszámolásához
Ha munkahelyet váltasz vagy a munkáltatód felmond neked, mindenképp számold ki, mennyi végkielégítésre vagy jogosult. A pontos összeg ismerete segít a tudatos pénzügyi tervezésben — és abban, hogy ne érjen váratlanul a munkaviszony megszűnése.
Tipp: Ha kérdésed van a végkielégítéssel kapcsolatban, érdemes munkajogászhoz fordulni, különösen, ha a munkáltató közös megegyezést ajánl felmondás helyett. A törvényes végkielégítés elvesztése súlyos anyagi következményekkel járhat.